A titok - 4. rész
A
titok megértéséhez és
alkalmazásához vezetõ folyamat nem egyik
pillanatról a másikra változtatja meg az
életedet. Csak úgy, mint
minden mással, ezzel is foglalkoznod kell,
méghozzá naponta. Szokásoddá
kell tenni bizonyos feladatokat ahhoz, hogy elõbb-utóbb
ösztönösen
összhangba hozd az érzéseidet a gondolataiddal. Az
eredmény azonban
egyedülállóan varázslatos. Többet
között ezért születtél erre a Földre.
Ha képes vagy hinni ebben, meg fogod látni... :)
Sokan rekednek meg, bilincselõdnek az aktuális körülményekhez. Ezzel
azt akarom mondani, hogy bármilyenek is a körülményeink azok csak a
pillanatnyi valóságunkat mutatják. A pillanatnyi valóság pedig változni
kezd ennek hatására, és elkezdi alkalmazni a titkot.
De néha úgy tûnik, hogy megrekedtél, mert folyton folyvást ugyanazt
a gondolatot gondolod újra. És ezért újra és újra ugyanazt az eredményt
kapod. Ennek oka: Legtöbben gondolataik túlnyomó részét annak
szentelik, amit megfigyelnek a világból. Érted, ha csak ránézel
valamire, akkor azon a valamin gondolkodsz. És ha rágondolsz arra a
valamire, akkor a Vonzás Törvénye még többet ad belõle. És azután ha
megfigyeled azt a valamit, azután arra gondolsz, amit megfigyeltél a
Vonzás Törvénye pedig még többet ad belõle, és aztán megfigyeled azt a
valamit... Nem kell tovább folytatnom, ugye?
...
Találni kell egy módszert, ami azt a valamit egy
másik nézõpontból
közelíti meg. Legtöbben pillanatnyi
kötõdéseikre tekintenek, és azt
mondják "ez vagyok én". Pedig nem ez vagy. Ez
voltál! Tudod, ha a
jelenlegi kötõdéseidre gondolsz, mondjuk pl. arra, hogy
nincs elég
pénzed a bankszámládon, vagy nincs olyan
kapcsolatod, amit szeretnél,
vagy egészséged, vagy fizikai kondíciód,
ezek mind nem te vagy. Ezek a
gondolataid és cselekvéseid lecsapódott
termékei. Ha úgy tetszik, mi
mindannyian a múltban elkövetett gondolatok és
cselekvések
lecsapódásában élünk. Ha a jelen
kötõdésedre nézel és ezek alapján
határozod meg magad, akkor arra kárhoztatod magad, hogy a
jövõben se
legyél ennél több.
"Nem vagyunk mások, csupán gondolataink eredménye."
Buddha
...
Mit tehetsz azért, hogy megváltoztasd az életed?
Javaslok néhány dolgot:
HÁLA... Légy hálás!
Csinálj egy listát, írd rá azt, amiért hálás vagy. Kezd ezzel, mert
ez áthelyezi az energiát és elkezdi áthelyezni a gondolkodásodat. Míg a
gyakorlat elõtt esetleg arra koncentráltál, hogy miben szûkölködsz, a
panaszaidra koncentráltál, a problémákra, most ezzel a gyakorlattal más
irányba indulsz el, hálás leszel azokért a dolgokért, amik miatt jól
érzed magad. A hála rendkívül jó módja annak, hogy bõséget hozzunk az
életünkbe.
Minden férj tudja, hogy ha a felesége értékeli azokat az
apróságokat, amiket megtesz neki, akkor a férfi még több aprósággal
akar segíteni. Mindig az elismerésrõl van szó.
...
Az ember 'behúz' dolgokat, támogatást vonz magához. Régen is azt
mondtam, hogy bármire gondolunk, és bármiért köszönetet mondunk, azt
megkapjuk. Mivel ezt az érzést kell birtokolni, ismerni, ezért egy nagy
erejû gyakorlatot végzek minden reggel. Felkelek, és azt mondom, hogy
"köszönöm". Aztán miközben mosom a fogam és végzem a reggeli dolgaimat
átveszem azokat a dolgokat, amiért hálás lehetek. Ilyenkor nem arra
gondolok, hogy ez is a reggeli rutin része. Valóban ott vagyok, és
valóban a hála érzését érzem. Amint elkezdesz máshogy érezni azzal
kapcsolatban, amid van, egyre több ilyen dolgot kezdesz magadhoz
vonzani. Egyre több dolgot, amiért hálás lehetsz.
...
Ha körbenézel és azt mondod, "na nézzük, nincs olyan autóm, nincsen
olyan házam, amilyet akarok" nem vagyok egészséges, nincs párom..."
Vissza!!!
Ezek azok a dolgok, amiket nem akarsz. Koncentrálj arra, ami már
van, amiért hálás lehetsz. És talán lesz szemed látni ezeket. Lehet,
hogy a ruháidért leszel hálás. Igen, talán valami mást választasz, és
hamarosan valami mást találsz, ha elkezdesz hálát érezni azért, amid
van. Azt hiszem mindenki megél nehézidõket, amikor azt mondja "jaj, nem
mennek jól a dolgok" , "a dolgok rosszra fordultak".
...
Az én családomban is történtek rossz dolgok... Egyszer az utcán
találtam egy követ. Csak ültem és szorongattam. Aztán a zsebembe
csúsztattam, és azt mondtam: "Ezután minden alkalommal, ha megfogom ezt
a követ, valami olyanra gondolok, amiért hálás lehetek.” Így minden
reggel, amikor felkelek, felkapom az asztalról, a zsebembe teszem, és
átgondolom, azokat a dolgokat, amikért hálás vagyok. Este pedig?
Kiürítem a zsebem, és újra ott a kõ.
Különbözõ események történtek a kõvel. Csodálatos dolgok. Van egy
dél-afrikai barátom. Látta, hogy leejtem a követ. Megkérdezte, hogy mi
az. Elmagyaráztam neki a történetet és azt, hogy a követ "hálakõnek”
neveztem el.
Két héttel késõbb kaptam egy E-mailt Dél
Afrikából. Azt írta: "A
fiam egy ritka betegségben haldoklik, ami a hepatitisz egyik
változata.
Elküldenél nekem három hálakövet
légyszíves?" S bár a saját köveimet az
utcán találtam, "persze, küldök"-kel,
válaszoltam. Mivel azt akartam,
hogy a kövek különlegesek legyenek, így lementem
a folyópartra és
kiválasztottam a megfelelõ köveket, és
elküldtem õket a barátomnak.
Négy vagy öt hónappal késõbb újra
kaptam egy e-mailt. Azt írta: "A fiam
jobban van, csodálatosan érzi magát", aztán
azt írta: "Tudnod kell
valamit. Hálakõként több mint ezer követ adtunk
el, 10 dollárért
darabját és az összes pénzt adakozásra
fordítottuk. Köszönöm neked!"
Nagyon fontos, hogy a hála állapotában legyünk.
Egy másik javaslatom ahhoz, hogy most azonnal változtathass az
életeden. Nem is találok megfelelõ szavakat rá, hogy milyen hatással
lehet az életedre...
VIZUALIZÁCIÓ – Képzeld el!
A vizualizációt az Apolló programból vettem és az 1980-as és 1990-es
Olimpián is alkalmaztam. Úgy nevezték, hogy "Vizuális Motorikus
Gyakorlás". Amikor vizualizálsz, akkor materializálsz. Érdekes
jelenséget vettünk észre az agyban, amikor olimpikon atlétákat
kapcsoltunk egy érzékeny bio-feedback berendezésre. Azt kértük tõlük,
hogy a versenyszámot csak fejben fussák le. Hihetetlen módon, ugyanazok
az izmok ugyanolyan sorrendben keltek életre, amikor fejben futottak,
mint amikor valóban a pályán versenyeztek. Hogyan lehetséges ez?
Az agy nem tud különbséget tenni a valós cselekvés és gyakorlás
között. Ezért hát azt hiszem, hogy ha valahol ott vagy az agyadban,
akkor oda kerülsz a testedben is.
...
Amikor vizualizálsz, akkor azt a képet játszod le a fejedben, ahová
igyekszel és ilyenkor - de csak is ilyenkor! - megidézed a végeredményt.
Egy példa: Nézz rá a kézfejedre. Tényleg, nézz rá most! Nézd a bõr
színét, a pólusokat, a vérereket, a gyûrûket, a körmöket, a mûkörmöket,
szemléld meg részleteiben, mielõtt becsukod a szemed. És most lásd,
ahogy a kezek egy kormánykerékre fonódnak az új autódban. Egy-egy
hologram élmény annyira, de annyira valódi ebben a pillanatban, hogy
még azt sem érzed, hogy autóra lenne szükséged, mert úgy érzed, mintha
már lenne egy a birtokodban és ott ülnél benne.
Na ez az az érzés (!), ami létrehozza a vonzást. Nem a gondolati
képek. Azt hiszem, sokan azt gondolják, "ha pozitív dolgokra gondolok,
vagy vizualizálom azt, amit akarok, az elegendõ". De ha ezt teszed, és
eközben nem érzel bõséget, vagy bármi mást, akkor az a gondolat az agy
számára nem hozza létre a vonzás energiáját.
A titok ekkor lendül igazán mozgásba. Helyezd magad abba az érzésbe,
hogy valóban abban autóban ülsz, amrie vágysz. Nem "jaj, bárcsak lenne
egy ilyen autóm" vagy "egyszer lesz egy ilyen autóm”. Mert ehhez egy
meghatározott érzés társul. Nem "egy óra múlva" történik meg, hanem "a
jövõben valamikor". Ha ebben az érzésben maradsz, az mindig a jövõben
tartózkodik majd. Érezd az élvezetet, a boldogságot. Nem számít milyen
bolondul fest, abban a sötét és csendes szobában, kiálts egy nagyot:
"Juhééé!!"
Csináld meg! Tudom, sokan azt mondják: "Na ne
már, most komolyan, tényleg szükség van erre?"
A kérdés csak ennyi: Mennyire akarsz változni?
...
Ilyenkor a belsõ látás és az
érzés egy nyitott ajtóvá válik, amin
át az Univerzum energiája megnyilvánul.
"Mi ez az erõ, nem tudom, csupán annyit tudok, hogy létezik."
Alexander Graham Bell
...
A dolgunk az, hogy ne szabjuk meg a hogyant. A Hogyan majd
megjelenik az Elkötelezettségbõl, a Hitbõl, a Mibõl. A "Hogyan" az
Univerzum felségterülete. Mindig tudja a legrövidebb, leggyorsabb,
legközvetlenebb, legharmonikusabb utat közted és az álmaid között. Ha
az Univerzumhoz fordulsz, meglepõdsz, hogy mit szállít le neked. Itt
történik a varázslat és a csoda.
...
Azt mondanám, hogy ezt kellene tenned tulajdonképpen minden nap, de
a kitétel az, hogy ez nem válhat házimunkává. A titok alapvetõ lényege,
hogy érezzük jól magunkat. Az egész folyamat alatt legyél vidám. Érezd
magad a magasban, boldogan, jó hangulatban, amennyire lehet.
...
A valódi különbség azok között,
akik valóban így élnek és, akik nem
élnek az élet varázsában annyi
csupán, hogy, akik a varázsban élnek,
azoknak szokásukká vált ezt az élet.
Szokásukká vált ez a folyamat.
...
És a varázslat megtörténik, menjenek
bárhová. Azért, mert emlékeznek rá,
és folyton alkalmazzák, nem csak alkalmanként.
...
Azok, akik egy ideig képesek rá, bajnokok lesznek benne,
felkiáltanak "tudod, izgatott vagyok, láttam ezt az filmet és meg fogom
változtatni az életem." Az eredmény nem jön, csak nem jön. A felszín
alatt van, vár a kitörésre. Az, aki csak a felszínt vizsgálja, az
eredményeket nézi, gyorsan kijelenti "ez nem mûködik". És tudod mit? Az
Univerzum csak annyit mond "Kívánságod számomra parancs!", és minden
szépen lenyugszik.
...
Ismervén a Vonzás Törvényét,
valóban alkalmazni szerettem volna az
életemben. Így 1995-ben csináltam egy olyan
"kívánságtáblát", ahová azt
tettem fel, amit el akartam érni. Képeket olyan
dolgokról, amiket
magamhoz akartam vonzani. Autót, karórát,
álmaim társat, a képét
egyszerûen feltettem erre a kívánság
táblára. Minden nap az irodában
ülve ránéztem a táblára és azt
képzeltem, hogy tényleg birtokában
vagyok mindezeknek. Készen álltunk a
költözésre az összes bútorunkat és
dobozunkat raktárba helyeztük el.
Akkoriban öt év leforgása alatt háromszor költöztem, végül pedig
Kaliforniában kötöttünk ki. Megvettem a házamat, amit kinéztem és egy
év alatt felújítottam. Aztán az összes cuccunkat elhozattuk, ami az öt
évvel ezelõtti házunkból becsomagoltunk.
Egy reggel, 7.30-kor a fiam bejött az irodába. Az egyik
doboz, ami
öt évig zárva volt, éppen a
küszöbön álldogált. Fiam - Keanen -
ráült a
dobozra és dobolni kezdett rajta. "Drágám,
abbahagynád? Dolgoznom
kell..."- kértem.
"Mi van a dobozban, apa?" - kérdezte a kisfiam. "A kívánságtáblám" -
feleltem. "Az mi?" - hangzott az újabb kérdés. "...ahová feltettem az
összes célomat, kivágtam a képeket és feltettem õket a táblára, azokat,
amiket el szerettem volna érni az életben." Persze az öt és fél éves
fiam nem értette a dolgot. "Drágám, megmutatom inkább, úgy könnyebben
megérted."- mondtam. Felnyitottam a dobozt és amikor kivettem a
"kívánságtáblát", ott volt rajta egy ház kivágott képe. Ezt
vizualizáltam magamnak öt évvel korábban.
És akkor mélységesen megrendültem, mert
abban a házban éltünk. Nem
egy hasonló házban, hanem abban, ami ott volt a
képen. Megvásároltam
álmaim házát, felújítottam
anélkül, hogy tudtam volna róla. Néztem a
képet és sírni kezdtem. Megsemmisültem.
"Miért sírsz apa?" – kérdezte a
kisfiam. "Drágám, végre megértettem, hogyan
mûködik a Vonzás Törvénye.
Megértettem a vizualizáció erejét.
Megértettem mindent, amit olvastam,
amit használtam, az egész életemet, azt, hogyan
építettem fel a
vállalatomat és ez történt a házammal
is. Megvettem az álmaim házát
anélkül, hogy tudtam volna".
"A képzelet minden, pillanatkép az életeljövendõ eseményeibe."
Albert Einstein
...
Döntsd el, mit akarsz, hidd el, hogy a tiéd lehet, hidd el, hogy
megérdemled, hidd el, hogy lehetséges számodra. Csukd be a szemed
naponta néhány perc erejéig és képzeld el, hogy már megvan, amit
akarsz, érezd az érzést, hogy már birtoklod. Aztán hagyd abba, és arra
koncentrálj, hogy már most hálás vagy érte, és valóban legyél boldog.
Aztán folytasd a napod, és a többit bízd az Univerzumra.
Bízz abban, hogy az Univerzum majd kitalálja, hogyan kell mindezt megvalósítani.
Folytatás
forrás:
http://www.thesecret.hu/titok4/
VISSZA
