Mi okozza az elhízást?
|
Az
emberi faj fejlődése során rendkívül
jól alkalmazkodott az éhezéshez.
Földünkön az elmúlt ötvenezer évben
nem volt elegendő élelmiszer. Az utóbbi száz
évben viszont az élelmiszeripar olyan termékeket
rakott az üzletek polcaira, amelyek fogyasztásának,
és természetesen a mozgásszegény
életmódnak is köszönhetően, alakult ki a
jelenlegi helyzet.
Az élelmiszerek előállításánál alkalmazott eljárásoknak és
adalékoknak köszönhetően olyan modern étrend alakult ki, amely az emberek ízlelőbimbóit
célozza meg és kényezteti, anélkül, hogy az
egészségükre gondot fordítana. Egyes modern
élelmiszerek eltájolják az
érzékszerveinket és elősegítik, hogy
észrevétlenül "túlegyük magunkat". (Nem
véletlen az EU által megkövetelt, Élelmiszer
Biztonsági Hivatal hazai felállításának a szükségessége).
A gyorséttermek széleskörű
elterjedése is hozzájárult ahhoz, hogy
meghonosodott egy olyan étrend, amely világszerte az
elhízottság, és a következtében
kialakuló, krónikus betegségek
járványát okozza.
A mai ember szervezete mennyiségileg túl-, minőségileg pedig, alultáplált.Körülbelül
tízezer évvel ezelőtt kezdődött el mindez, amikor a Közel-Keleten felfedezték
a búzát, ami biztonságot hozott az élelmiszergazdaságba. Addig az ember, ha éhes
volt, gyökereket, vagy bogyókat keresett magának, és szerencsés volt, ha sikerült
egy- egy vadállatot, pl. egy bölényt elejtenie. Ha egy ilyen kivételes alkalomra
sor került, akkor az emberek többnyire annyira ki voltak éhezve, hogy jól belakmároztak,
mivel nem tudták, hogy mikor lesz legközelebb ilyen alkalmuk.
Ma már
nincs ilyen gond. Az emberek esznek, ha unatkoznak, ha boldogok, vagy boldogtalanok,
bármikor van lehetőség a falatozásra.
A mai kor embere túlzottan elkényelmesedett. A TV
készüléket
távirányítóval működteti,
hasonlóan a garázsajtóhoz. Lusta arra, hogy
harminc percet főzéssel töltsön, inkább
pizzát rendel, amit házhoz szállítanak
neki. Nem mossa le az autóját, inkább elviszi az
automata mosóba. A kutyáját nem
sétáltatja, csak kiengedi. Vásárolni sem
jár el, hanem az interneten rendeli meg a szükséges
cikkeket. Lépcső helyett a liftet és a
mozgólépcsőt használja. Autójával
igyekszik a lehető legközelebb parkolni az épület
bejáratához.
Amikor hajdanán a természet megáldott
bennünket a törzsünk
középtáján felgyülemlett
zsírtömeggel, azzal a céllal tette, hogy túléljük az éhínséges időszakokat.
A szervezetünkben tárolt zsírtömeg nagyszerű
szervként működik. Tele van hormonokkal és olyan
összetevőkkel, amelyek segítenek a fertőzéseket
és gyulladásokat túlélni, amelyek
éhezésünk alatt érhetnek bennünket.
Tehát a zsírsejtek nem csupán plusz
teherként egyszerűen egy "zsírzsákot"
képeznek. Olyan hormonokat is tartalmaznak, amelyeket a
gyógyszeripar drága költségeken
állít elő, és amelyek befolyásolják
az immunrendszer működését is. Ezért
beszélünk májbetegségről,
cukorbetegségről, szív- és
tüdőbetegségről, amikor túl sok
kalóriatartalmú ételt fogyasztunk és a fel
nem használt kalória következtében szinte a
test minden szerve károsodik.
Nem csak a túlzott
zsírfogyasztás járul hozzá a kalóriatöbblet keletkezéséhez, hanem a sok - rossz
típusú - szénhidrát is. Ez utóbbi ugyanis,
ha nem kerül felhasználásra, zsír
formájában tárolódik a szervezetünkben.
Milyen
ételeket és élelmiszereket fogyaszt leggyakrabban a mai ember?
A csipszeket, rágcsálnivalókat, pattogatott
kukoricát, világos sört, zsírszegény
margarint - ami 100%-ban zsír, antibiotikus
hozamfokozókkal előállított húsokat,
süteményeket, kekszeket, tésztákat, fagylaltot és üdítő italokat.
Nézzük
meg, hogyan is alakult egyes élelmiszerek összetétele az elmúlt 40 évben.
A Coca Colában 1950-ben 100 kalória volt, ma egy
ugyanolyan üvegnyiben 630 kalória van. Ez rengeteg. Egy
gyermek, vagy egy nő - akinek a szervezete minden nap 1200
kalóriát éget el - napi
energiaszükségletének a felét egy
pohár kóla teszi ki. Rengeteg üdítőital fogy
például az iskolákba kihelyezett
ital-automatákból. Az elfogyasztott fölösleges
cukrok 49%-a ilyen italokból származik.
Az ötvenes
években egy hamburger 280 kalóriát tartalmazott. Ma egy dupla hamburger sajttal
1120 kalória.
Ugyancsak félrevezető szerepet töltött be a közismert táplálékpiramis.
A hivatalos álláspont szerint a piramis alján
helyezkedő, többnyire finomított szénhidrátok
- sütemények, tésztafélék, kekszek -
fogyasztása volt a leginkább ajánlott.
Zöldség és gyümölcs alig szerepelt a
javaslatban. Majdnem csak cukrok és
zsírfélék.
A kilencvenes évek végén megjelent már az
újabb táplálékpiramis. Ebben az alsó
sort a gyümölcsök és zöldségek
foglalják el, majd következnek a teljes kiőrlésű
gabonakészítmények, alacsony
zsírtartalmú ételek, fehérjék
és a csúcson a fűszerek mellet megjelentek a táplálékkiegészítők is! Ez így már valóban az egészséget szolgálja.Mi
a megoldás az elhízásra?
Nincs csodagyógyszer!
Az embereknek meg kell tanulniuk kihagyni az étrendjükből
ezeket az említett - járványként jelentkező
- bajokat kiváltó élelmiszereket és
ételeket. Egy fő étkezésüket célszerű
kiváltani teljes értékű
tápanyagtartalmú
étrendkiegészítőkkel, és
egészségtudatos, a rendszeres testmozgást is
magába foglaló életmódra kell
áttérni.