O P T I M Á L I S    Tá p l á l k o z á s

+

 MIÉRT is van szükségünk rá, és HOGYAN
valósíthatjuk meg?

A szervezet egészséges állapota sokak - téves felfogása - szerint azt jelenti, hogy nem vagyunk betegek…
A valóság viszont az, hogy a szervezetünk még nem beteg, és az optimálisan mûködõ állapotai közötti különbséget akár "zongorázni is lehetne", annyira eltérõen más élettani jelenségekrõl van szó.

A jó egészség megõrzése nem csak a "rossz ételfajták" elkerülésével biztosítható. Állandó és tudatos erõfeszítéssel érhetjük csak el azt, hogy kiválasszuk magunknak azokat a táplálékainkat, amelyek elfogyasztásával biztosíthatjuk a jó erõnlétünket, és a megfelelõ közérzetünket.

Tizenkét évvel ezelõtt legfeljebb 5000 önmagában is fogyasztható élelmiszert kínáltak a hazai üzletekben , ma viszont már több mint 50 ezerbõl is választhatunk. Ez azt jelenti, hogy ha 100 évig élünk, akár mindennap más étel kerülhet az asztalunkra, és még így sem érnénk a kínálat végére.

A mindennapi betevõre vonatkozó "társadalmi tudás" viszont nem tart lépést az élelmiszeripar fejlõdésével, az étkezés - vagy inkább az ételek - egészségi kockázatai miatt mindinkább aggódhatunk.
Mit együnk, hogy ne kelljen félnünk? - ez a kérdés, ami egyre gyakrabban foglalkoztatja napjainkban az embereket.

Mivel a hetvenes években még a rendelkezésre álló fehérjemennyiség megsokszorozása volt a táplálkozástudomány központi feladata (mindenki fogyasszon minél több fehérjét, attól leszünk erõsek és egészségesek - "fehérjedús baromfihús" -, ez volt a jelszó), joggal nevezhetjük ezt az idõszakot a fehérje évtizedének. A 2000-es évek elejére viszont egyértelmûen kulcsszereplõkké váltak a mikrotápanyagok.

A táplálkozás legyen egészséges, sőt egészségmegőrző (megelőző) és gyógyítson is!

Mára már a táplálkozástudomány elfogadta, és az orvostudomány is kezdi tudomásul venni: az élelmiszereknek - amellett, hogy építõanyagot és energiaforrást biztosítanak a szervezet számára, illetve elfogyasztásuk örömet okoz - van egy harmadik, legalább ilyen fontos funkciójuk is. A táplálkozás legyen egészséges, sõt egészségmegõrzõ és gyógyítson is, ha úgy adódik. A gyógyászat és az "evészet" egyre közelebb kerül egymáshoz. Nem véletlen, hogy az USA-ban közös hatóság - az FDA (Élelmiszer- és Gyógyszer Ellenõrzési Hivatal) - felügyeli a két rokonszakmát.

Nincs már messze az idõ, amikor a fejlett világ polgárai személyi számítógépükön, bonyolult programok segítségével állítják össze életkorukat, súlyukat, egészségi állapotukat, öröklött tulajdonságaikat és allergiáikat figyelembe vevõ étrendjüket. Egyre több emberrõl derül ki, hogy számára bizonyos ételek méregként hatnak (pl. hazánkban évente 1000-rel nõ a lisztérzékenyek száma).

Az utóbbi években egy új fogalommal, a kockázatelemzéssel is megismerkedhettek a táplálkozástudomány mûvelõi. Az étkezés mindennapi kockázat: amit elfogyasztunk szennyezett is lehet… elõfordulhat, hogy nem tartalmazza a számunkra életbevágóan fontos tápanyagokat.
Mielõtt nekilátnánk egy csábító - az ízlelõbimbóinkat bármennyire is csiklandozó - ételkülönlegesség elfogyasztásához, elgondolkozhatunk azon is, hogy rendelkezünk-e megfelelõen hatékony eszközökkel, az áhított étellel magunkba bevitt szennyezõdések eltávolítására?

Gyakran hallani napjainkban az egészséges életmódra nevelés hiányáról az iskolákban. Kétség kívül, az egészségtan nem elengedhetetlenül fontos felvételi tantárgy a középiskolákban, vagy az egyetemeken és fõiskolákon. Ha viszont ezt a tantárgyat nem tanulja meg a gyerek, akkor nemcsak az életminõsége romlik, mert betegségekkel fog küszködni, hanem az életideje is le fog csökkenni.

Ennek jól látható bizonyítéka az, hogy Magyarországon a férfiak átlagéletkora tíz, a nõké hét-nyolc évvel alacsonyabb, mint tõlünk pár száz kilométerrel nyugatabbra. (Azokban az országokban élõ emberek nem csupán tovább élnek mint mi, hanem hosszabb ideig maradnak egészségesek is!)

Ma már nyilvánvaló, hogy az ország gazdasági teljesítõképességének a legfontosabb meghatározója a humán erõforrás minõsége. Nos, ha az egészségtelen életmód következtében egy 45 éves embert le kell százalékolni, akkor elveszítünk egy munkaerõt, aki értéket termel, és kapunk egy fiatal nyugdíjast, akit el kell tartani.

Az EGÉSZSÉGRE KÁROS HATÁSOK megközelítõen 43 %-a az életmódból ered.
A többi kár genetikai eredetû (27%), környezeti ártalom (19%) és az egészségügyi ellátás hibája (11 %).

Az életmódváltozásra lehet nevelni, meg lehet tanítani az embereket a betegségekhez vezetõ út elkerülésére. Az elméletet sokan remekül tudják. Például, a táplálkozás területén könnyen felsorolják, hogy mik az ajánlott élelmiszerek, és melyeket lenne jobb inkább elkerülni. A gyakorlatban viszont sokkal nehezebben mennek a dolgok… a helytelen szokásaink gyakran felülkerekednek…

Napjainkban már senki sem kérdõjelezi meg azt, hogy szoros összefüggés van a táplálkozásunk és az egészségi állapotunk között. A kérdés csupán az, hogy mit is értünk "optimális, vagy egészséges táplálkozás" alatt?

Feldolgozott élelmiszerek és kényelmi termékek civilizációs betegségek

Az elõzõ század elején végzett néprajzi megfigyelések egyértelmûen bizonyítják, hogy a mai betegségeink túlnyomó többsége táplálkozás okozta civilizációs betegség. Olyan betegségek, amelyek a civilizációtól és a kereskedelmi utaktól távol élõ, így iparilag feldolgozott élelmiszereket nem fogyasztó népeknél nem fordultak elõ.

A legutóbbi 150 év fokozott iramú iparosodása a korszerû élelmiszeripar létrejöttét és hatalmas fejlõdését vonta maga után. Ennek eredményeként az iparilag fejlett országokban jelenleg már a feldolgozott élelmiszerek rendkívüli mértékben való elterjedését tapasztalhatjuk (pl. Németországban a táplálék 75%-a, az USA-ban 95%-a iparilag feldolgozott élelmiszerbõl áll).

Százötven évvel ezelõtt a kenyér még teljesõrlésû lisztbõl készült, szemben a ma használatos fehérliszttel, amely csak a búzaszem maghéjától és csírakezdeményétõl megfosztott keményítõ részébõl áll.

FOLYTATÁS

Szilágyi Beáta

     06-30/488-26-84