O P T I M Á L I S    Tá p l á l k o z á s (folytatás)

+

MIÉRT is van szükségünk rá, és HOGYAN valósíthatjuk meg?

A táplálkozás okozta civilizációs betegségek fő felelősének a fehér kenyér mellett, a cukrot tartják számon. A 99,9 %-ban szacharóz nevű diszacharid molekulából álló cukor, szintén nélkülöz mindennemű vitálanyagot, és ezen kívül közvetlenül is károsítja a szervezetet. A cukor egészségkárosító hatásai az összes iparilag előállított cukorféleségre igazak.

Az iparilag feldolgozott élelmiszerek közé tartoznak a többlépcsős kémiai eljárás során finomított, kémiailag átalakított, vitálanyagoktól mentes olyan táplálékok is, mint a margarin és az étolaj.

A tárolás, raktározás során a modern élelmiszerek további jelentős vitálanyag csökkenést szenvednek. Ennek elkerülése érdekében nagyon gyakran egészséget károsító, eltarthatóságot fokozó, állományt, színt, ízt, stb.-t javító adalékanyagokat (E-számokkal jelölt agyagokat ) is tartalmaznak.

Új kifejezést is megtanulhattunk a "kényelmi termékek" elnevezését, amely alatt a konyhai munkát megkönnyítő, időt és pénzt megtakarító ételek készítéséhez szükséges alapanyagokat
kell érteni. Ebbe a kategóriába tartoznak a levesporok, szaftok, salátaöntetek, ételízesítők, köretek, pudingok, mártások, stb.

A gyorséttermek népszerű menüjein is többnyire az ízlelőbimbóinkat kellően kényeztető kalóriabombák között lehet válogatni.

A haszonállat-tenyésztés intenzitásának fokozása sem eredményezte automatikusan a húskészítmények minőségének javulását. Elég, ha a termelékenység növelése érdekében használt növekedésserkentő hormontartalmú tápszerekre, vagy a biztonságfokozás (veszteségcsökkentés) célját szolgáló antibiotikumokra gondolunk. Ez utóbbiak, egyes állatfajtáknál ráadásul még, hízásgyorsító "mellékhatással" is rendelkeznek (antimikrobiális hozamfokozók). A biztonságos húskészítmények cimkéiből mintákat helyeztünk el egy külön oldalon.

Mindezek figyelembevételével egyáltalán nem meglepő, hogy a táplálkozás okozta civilizációs betegségek listája egyre gyarapodik…

Szivárványszínben pompázó ételek

Edd és idd magad egészségesre! - állítják a táplálkozástudomány élenjáró kutatói, a legfrissebb felfedezéseikre való hivatkozással. A közelmúltban sikerült nekik beazonosítaniuk a hétköznapi élelmiszereinkben található természetes vegyianyagok olyan széles spektrumát, amely biztos garanciát jelenthet a betegségmegelőzésben. Nem csupán vitaminokról és ásványi anyagokról van szó, hanem - a legújabban szupersztárrá kikiáltott növényi-tápanyagoktól (phytonutriens) kezdve - többszázféle, furcsa elnevezésű, - a növényekben megtalálható - eddig ismeretlen kémiai alkotóanyagok egész csoportjáról.

Ha az ember elolvassa annak az ajánlott tíz legfontosabb egészségvédő élelmiszernek a listáját, amelyek fontos szerepet játszanak a táplálkozás révén megvalósított betegségmegelőzésben, egészen másként fog tekinteni ezután a paradicsomra, mint korábban... (és meg fog változni az eddigi pozitív véleménye, a burgonyáról...)

Szerencsére, útmutatóként - a természet jóvoltából - rendelkezésünkre áll egy rendkívül egyszerű ARANYSZABÁLY: Azok a kémiai anyagok, amelyek nagyon hasznosak a szervezetünk számára, egyúttal a zöldségek és gyümölcsök színezőanyagai is. Nekik köszönhetően lila színű az áfonya, zöld a spenót és narancssárga a sárgarépa.

Az optimális egészség biztosítása érdekében, a szivárvány színeinek megfelelő zöldségek és gyümölcsök együttes fogyasztását javasolják a kutatók. A tányérunkon lévő ételeknek hasonlítania kellene egy - a szivárvány minden színét tartalmazó - színes ceruzakészletre.

Visszatérünk-e dédapáink táplálkozási formáihoz?

Ezekből az információkból már egyenesen az következne, hogy a teljes értékű táplálkozás érdekében, visszatérhetünk dédapáink táplálkozási formájához, - amelyből messzemenően hiányoznak az iparilag feldolgozott élelmiszerek, - és a táplálékainkat amennyire csak lehet, a természetes alapú, teljes értékű, "élő" élelmiszerek közül válasszuk ki. A cukor helyett használhatjuk az évezredek óta létező természetes édesítőszereket, azaz a mézet, friss szárított gyümölcsöket, az iparilag előállított zsiradékok helyett a hidegen sajtolt olajokat és vajat, a fehér liszt helyett pedig a teljesörlésű lisztet.

A környezetszennyezés hatása a tápanyagok minőségére

A fenti alapelvek gyakorlati alkalmazását "csupán" az az apró probléma akadályozza, hogy dédapáink ideje óta Magyarország ipari - és ezzel környezetszennyező - ország lett, és így a fokozott környezeti ártalmak - sajnos - mindenki számára érezhetővé váltak. Elég csak a levegőnk, felszíni vízlelőhelyeink és földalatti vízforrásaink, valamint a műtrágyaszármazékoktól és növényvédőszerektől szennyezett, csökkent táperejű szántóföldjeinkre gondolni.

Dr. MÁRAI Géza a Szent István Egyetem Környezetgazdálkodási Intézet ökológiai tanszékének tanára évtizedek óta vizsgálja, hogy a környezetszennyezés hatására, hogyan romlott talajaink minősége, és ennek következtében milyen negatív hatások érték a növényeket, állatokat és rajtuk keresztül egészségünket.

A magyar talajok legalább felében erős savasodási folyamat ment végbe. Ennek az oka többek között a savas eső, a nagyarányú műtrágyázás, a kommunális szennyezésből, a mosóporokból származó foszfátterhelés. A növények már nem képesek elegendő ásványianyagot és nyomelemet a talajból felvenni, és így a takarmányon keresztül az állatok sem. A tápláléklánc végén pedig ott az ember, aki hiába eszik sok zöldséget, gyümölcsöt, húst, bár jóllakik , de minőségileg éhezik.

Hitelt érdemlő tanulmányokból tudjuk, hogy 1960-as évektől napjainkig az élelmiszerekben drasztikusan megváltozott a mikroelemek és vitaminok mennyisége. A karotin 50 %-al, az E-vitamin 60 %-al, a B12 vitamin pedig 90 %-al csökkent! Egy 1985-ben végzett felmérés adataival összehasonlítva, a zöldségek-gyümölcsök vitamin- és ásványianyag-tartalma mintegy hetven-nyolcvan százalékkal csökkent: A régebbi mérés szerint például egy átlagos súlyú alma C-vitamin tartalma 5 milligramm volt, most ugyanez az érték mindössze 1 milligramm. A brokkoli kalciumtartalma 100 milligrammról 35-re csökkent.

Mivel a talajból kimosódtak a talaj kalcium-, magnézium-, vas-, mangán-, és réztartalékai (1966-1990-ig a búza, a répafélék és a burgonya esetében 50%-ra csökkent a vastartalom), ebből következik, hogy nincs a növényekben és állatokban elegendő ásványianyag.

A hazai oszteoporózis-centrumok adatai azt mutatják, hogy Észak- és Nyugat Magyarországon, az Alföld északkeleti vidékein és a Dunántúl délnyugati tájain, ahol a talaj nagyon erősen elsavanyodott, kétszer annyi a csontritkulásos beteg, mint a jobb helyzetű közép-magyarországi területeken. Szinte ugyanez érvényes a daganatos betegségek országos előfordulására, a 30 - 64 éves férfiakat vizsgálva (forrás: Konyha Magazin, 2001. szeptemberi száma).

Amennyiben rendszeresen szeretnénk a szervezetünkbe bevinni a napi ajánlott tápanyag-, ásványianyag- és nyomelem-mennyiséget (ami egyébként - a meghatározás szerint - csupán arra lenne elég, hogy éppen ne legyünk betegek; az optimális egészségi állapot biztosításához még ennél is több igényelt!), akkor a fentiek alapján az ételadagjaink mennyiségét 2-3 szorosára kellene megnövelnünk…

FOLYTATÁS